3. Szint

by **Kirito** Kedd Júl. 14, 2015 7:53 pm

A Kezdetek Városának három szintje van. Minél lejjebb jutunk, a szintek annál sötétebbek, a bűnözés annál nagyobb méreteket ölt. A harmadik szinten nincs jelen az NJK-bűnözés a nagy közbiztonság miatt. Ezen a szinten található meg a legtöbb bolt, és ezen a szinten élednek újra az elhunyt játékosok is.

by **Death Gun** Csüt. Júl. 16, 2015 10:46 am

"Link Start!"
Mostanra biztos használtad már ezt a parancsot, így nem csoda, hogy ismételten visszavágysz ebbe a világba. Ebbe a világba, ahol a fegyver ropogása, a mások levadászása minden napos. De hát nem is lehetne ennél izgalmasabb az élet nemde bár? Máma viszonylag korán léptél be a játékba, hála hogy nyár van, így nem kellett a tanulással foglalkoznod, aminek köszönhetően több időd juthatott a karaktered fejlesztésére. Na már most, alig léptél párat a portálból, máris megütheti a füled egy elég hangos szó váltás zaja. Egyelőre túl mesze voltál, hogy megértsed miről folyik a vita, de annyit kivehetsz, hogy elég hevesek az indulatok.

// döntsd el mit teszel kérlek, és hogy merre indulsz Smile

//

Minimum szólimit a mese alatt: 100 szó

by **Erizawa Hasumi** Csüt. Júl. 16, 2015 11:04 am

Még mindig sokkal kellemesebbnek tartom ezt a világot, mint a valóságot. Bár tudom hogy ez csak egy illúzió, mégis olyan valódi, hogy elhiszi a szemem amit lát. Sokat gondolkodtam, miért olyan sötét a valóság, ha lehetne ilyen is, mint a Gun Gale Online-ban. Persze a maga módján ez a világ is sötét, de ha belegondolunk, sokkalta több inger érné az embert, sokkal több kalandba lenne része, ha ez lenne a valóság. Igazságtalannak tartom, hogy egy a testi szükségleteink miatt egy olyan világhoz vagyunk kötve, ami a velejéig romlott, unalmas, és egy véget nem érő rémálom.

De hát ez van, ezt kell szeretni. Szerencsésnek érzem magam, hogy egy gazdag családban születtem, és hogy a szüleim beleegyeztek abba, hogy ez a játék legyen a munkám, így sokkal több időt itt töltve mint egyébként a többi játékos. Gyakorlatilag okkal mondhatom, hogy számomra ez a világ a valóság.

Most kezdtem a karaktert, úgy véltem, logikus lenne normális felszerelést szerezni. Az alapok természetesen megvannak, de nem hiszem hogy egy terepmintás póló olyan sok golyót fel tudna fogni. Persze az egyenlegem is véges, szóval ezt sem vihetem túlzásba. Ha semmi sem jön össze, akkor pedig elindulok hentelni a kis szörnyeket és fejlődök. Vélhetően majd abból szerzek elég pénzt.
Viszont egy érdekes vita kellemes hangja csapja meg a fülemet. Nem mondom hogy nem érdekel miről vitáznak, de nem sok értelmét látnám ha beleszólnék a dologba. Mindenesetre hallgatózni nem bűn, így úgy döntök hogy a vitatkozó felek felé indulok el, és lassan elsétálok mellettük hogy halljak egy kis részletet a beszélgetésből. Ha elsétáltam mellettük, akkor pedig nem messze tőlük megállok, ha van fal akkor nekidőlök, és várok egy picit, hátha kisül belőle valami, de az is lehet hogy csak időpocsékolás az egész. Mindjárt kiderül.

by **Death Gun** Csüt. Júl. 16, 2015 11:24 am

Ahogy közelebb haladtál már ki is vehetted a hangzavar forrásait. Egy fiatal vörös hajú lány a fő hangforrás, és éppen elmélyülten magyaráz valamit az előtte álló két fiúnak. Nagyjából mindhárman korodbelinek tűnnek, és mint magadon, az ő karaktereiken is az alapfelszereléseik lógnak. Egyelőre nem vették elő a fegyvereiket, így a kasztjukat nem tudod megállapítani. A lány éppen akkor váltott át hisztis hangnembe, amikor te találtál egy megfelelőnek tűnő falfelületet.
- Sousuke figyelj már! - nyafog a lány mérgesen, a szőke hajú fiúnak - Mondom, hogy láttam!
- Persze, persze. - válaszol az emlegetett, persze hanghordásából még te is kiveheted, hogy nem hisz a lánynak.
- Ez nem ér! Akira mond meg neki! Ugye, hogy láttunk egy zombit!
A másik fiú, aki a lányhoz hasonlóan szintén vörös hajjal rendelkezett mintha egy árnyalattal pirosabb arccal tekintene jobbra-balra.
- É..én nem tudom mit láttam... de valami emberszerű támadt ránk... én... annyira féltem.... - dadogja a fiú.
- Öregem Akira te annyira gyáva vagy... - csípkelődik Sousuke a másikra, ám mosolya addig maradt csak arcán, míg észre nem vett téged.
Homlokát összeráncolva mered rád, és hamarosan a másik kettő is abbahagyja a beszélgetést, és kíváncsian keresik, mit néz ilyen mereven a társuk. Ha meg is próbálsz lépni, a Sousukenak nevezett fiú rögtön utánad szól.
- Hé te! Mit hallgatózol itt? Ez a mi beszélgetésünk, tűnj innen! - förmed rád nem túl barátságosan.
- Enje már Sou, hogy beszélhetsz így egy lánnyal! - förmed barátjára a lány, majd egy "Hm" kíséretében, kocogva siet feléd - Hali a nevem Mary. Bocsi az előbbiért... Sou elég mogorva tud lenni az idegenekkel. - végül, ha megrázod a feléd nyújtott kezeit, szemei szinte csillognak, miközben téged kérdez izgatottan - Hé figyi-figyi! Mond te is találkoztál már itt a GGO-ban zombival?

by **Erizawa Hasumi** Csüt. Júl. 16, 2015 11:44 am

A három ismeretlen civakodása nem kifejezetten hozott lázba. A veszekedésük tárgy, miszerint vannak zombik a játékban több mint valószínű, nem értem miért kell vitát nyitni erről igazából, egy ilyen lövöldözős játékban nagy ziccert hagytak volna ki, ha nem tesznek bele zombikat a készítők. Persze én is kezdő vagyok, szóval nem igazán találkoztam még zombikkal, de szinte biztos vagyok benne hogy vannak. Mindenesetre úgy fest hogy az egyik nem kifejezetten szereti nézni, ahogy hátammal támasztom a falat, amit nyíltan a tudtomra is ad. Kedves emberke. Szerencsére a barátja azért nem olyan goromba, és mielőtt még reagálhatnék a másik megjegyzésére, gyorsan el is kapja előlem a szót. Kicsit furcsa a magatartása, és nem értem miért hozza ennyire lázba a látványom, de ha ezt őt boldoggá teszi...
- Üdv, Hazawa vagyok - Nyújtom felé a kezem. Természetesen a felhasználó nevemmel mutatkozok be, nem szívesen osztom meg velük a valódi nevem. - Ugyan, kifejezetten tetszik hogy a barátod ilyen kedves velem az első találkozásunk alkalmával - mondom úgy, hogy a "kedves" szót erősen megnyomom, illetve ekkor egy pillantást veszek az említett személyre. - Egyébként nem találkoztam még zombival, én is kezdő vagyok. Ettől függetlenül szívesen harcolnék egy-kettővel. - mondom miközben mosolygok a lányra. A Sousuke nevezetű alak igazából elég vicces, olyan kis éretlennek tűnik a számomra, és úgy vélem a jövőben könnyen fel tudnám idegesíteni a kis vakarcsot. Olyan kis cuki.
- Hm, lehet utána is nézek, ezeknek a zombiknak, úgyis szeretnék fejlődni kicsit. - mondom majd odalépek a kis Sou-chanhoz, és megsimogatom a fejét, illetve rákacsintok - Sziasztok, majd még találkozunk. - Majd egy kis gonosz mosollyal elfordulok, és elindulok. Bár úgy terveztem hogy a felszerelésemet bővítem kicsit, lehet hogy 1000 kreditből ez nem megoldható, úgyhogy keresünk egy néhány zombit.

by **Death Gun** Csüt. Júl. 16, 2015 12:29 pm

- Szia Hazawa. - köszön illedelmesen a lány, majd furcsálló tekintettel néz rád - Érdekes a gondolkodásmódod. Én nem láttam benne semmi kedveset, amikor megismertem
Sou erre csak a fejét fogta, és mint aki karót nyelt volna, úgy szólt a barátnőjének.
- Szarkazmus Mary... szarkazmus...
Erre csak egy halk "Oh" volt a reakció, mindenesetre úgy tűnik nem nagyon zavartatja magát a lány. Viszont az állításodra nagyon meglepődik.
- Woaaaa... Nagyon bátor lehetsz. A Zombik akár tucatszámra is előfordulhatnak, mégis harcolnál velük? Biztos nagyon jó lehetsz.
A kis heccelésed azonban elnyerte a méltó jutalmad. Már indultál volna, Sou elkapja a kezed, és mire reagálhatnál, kirúgja a lábaid, és a földrekül.
- Sou! - kiált rémülten Mary.
- Maradj ki ebből! - parancsol a lányra, miközben hátrafeszíti a kezedet - Nos akkor... Hazawa igaz? Bocs sosem voltam az a türelmes típus, és nem szeretem, ha húzzák az agyam. De túl magas lóról beszélsz, kicsit le kell csökkentenem az egódat. Nos akkor. Most választhatsz. Vagy elengedlek megszégyenülten... vagy összeszeded azt a csöpnyi megmaradt egódat, és kihívsz egy párbajra. Nos mi a válaszod?

by **Erizawa Hasumi** Csüt. Júl. 16, 2015 1:36 pm

- Ó, Sou-chan, pedig csak kedves próbáltam lenni veled. - Mondom mosolyogva a földről Sounak, ugyancsak kedves hangnemben, mintha mi sem történt volna. Nem kifejezetten izgat, mennyire nézhettem ki egoistának, az pedig korántsem érdekel ha megszégyenülök. Egy kicsit erősen szorít, ami fáj, persze mivel csökkentve van a fájdalomérzet annyira nem, de ettől függetlenül igyekszem a fájdalom jeleit elrejteni. Elég ügyes a fiú, ezt meg kell hagyni. - hmm, és mond csak, jó érzéssel tölt el vadidegen lányokat a földre teríteni mindenféle szó nélkül? Te lehetsz minden lány álma. - A játékban több ezer játékos játszik, szóval ha csak rosszabb esetben is 10 ember szemében szégyenülök meg, nem nagyon izgat, lehet soha nem is találkozok velük újra. Arról nem is beszélve hogy az ilyen kis incidenseket hamar elfelejtik az emberek. Párbajozni nem szívesen párbajozok, valahogy nem hívogató a dolog. Bár több évig tanultam kardvívást, és a legjobbak között voltam mindig, azért nem vagyok olyan hülye hogy egy kardal nekirohanjak egy minigépágyúnak. Vagyis, még nem. Jól ismerem a játék rendszerét, a kardvívó kaszt az alsóbb szinteken PvE Funkciókat tölt be, viszont ha elég pont van a gyorsaságon, és a pontosságon, a felsőbb szinteken egy Assassin. De mivel még egyes szintű vagyok, ezért egyelőre kerülném. Megvárom amíg az eddigi mondandóimra reagál, majd folytatom. - Felesleges lenne egyébként párbajoznunk. Van egy erős sejtésem hogy te nyernél. És itt nem arra gondolok hogy rettenetesen béna vagyok, hanem arra, hogy a kasztok igazságtalanul vannak balanszolva egy esetleges PvP küzdelemnél.

by **Death Gun** Csüt. Júl. 16, 2015 2:27 pm

A beszéded mintha süket fülekre találna, sőt mikor még csipkelődsz is picit, ő is csipkelődik veled... vagyis inkább kicsit jobban kezdi el feszegetni a karodat. A másik fiú, és Mary félősen összenéztek, de nem tettek semmit. Úgy tűnik nincs szerencséd. Hármójuk közül, úgy tűnik a vezért sikerült kiszemelned magadnak, akinek úgy tűnik nem sok humorérzék jutott. Miután visszautasítottad a párbajfelkérést, a hangjából kiveheted a megvetést, mikor legközelebb hozzád szólt.
- Akkor szállj le a magas lóról, és fogd be a pofád. Minden kasztnak megvan a maga erőssége, és gyengesége. De akik vakok ezt észre venni, azok sosem lesznek képesek elsajátítani az erősségeiket.
Ezzel egy kicsit taszítva a kezeden, elengedte azt, és felállva leporolta magát.
- Mary, Akira. Indulunk. A déli vadászmezőkre megyünk. - végül ismét rád néz megvetően - Te meg növessz gerincet, és gondold végig. Játszani jöttél ide, vagy panaszkodni. Induljunk srácok.
Végül hátat fordított neked, és a déli kapu felé indult el. Ha még utánuk nézel észreveheted, ahogy mindannyiuk felszerelkezik. Mary két sugárpisztolyt, Akira egy mesterlövész puskát szerelt fel... míg Sousuke a te kasztodhoz hasonlóan egy lézerszablyát akasztott az övére.

// döntsd el hogyan tovább rád bízom, hogyan folytatódik a történet //

by **Erizawa Hasumi** Csüt. Júl. 16, 2015 2:48 pm

- Ó - Állok fel a földről miközben a fiúhoz hasonlóan én is lesöpröm magamról a port. Elég agresszív, amit nem kifejezetten csípek. Normál esetben lehet hogy engedném hogy menjenek, de valami nagyon nem hagy nyugodni ebben a srácban. Kicsit felidegesít, de alapvetően nyugodt természetű vagyok, úgyhogy nem tervezek hasonlóképpen beszélni mint ahogy ő teszi.
- Nem is tudom ki az aki éppen a magas lóról beszél. - Utalok ezzel a fiúra. - Ahogy azt sem, hogy miképp várja el valakitől hogy tisztelettudó legyen, ha ő magam nem tiszteli a másikat. - Fejezem be, majd én is hátat fordítok nekik. Ha mond valamit, megállok, megfordulok és meghallgatom, ha viszont nem, akkor egyszerűen most elválnak az útjaink. Nem szívesen vallom be magamnak, de van egy olyan sejtésem hogy sokkal többet tud a játékról mint én. Valamiért nem tesznek ki túl sok mindent a weboldalukra, így nem sok mindenről tudtam utánanézni, így lehet el kellene egy segítség. Na mindegy

by **Death Gun** Csüt. Júl. 16, 2015 3:10 pm

Sajnos szavaid már nem jutottak el hozzájuk, mert mire szólhattál volna hozzájuk, már eltávolodtak tőled, és bár hangodat hallani lehetett, mint nemrég te se, úgy már ők sem vették ki mit mondasz. Mary azért hátranéz bocsánatkérően, és fáradt mosollyal utánad integet, de végül ő is megfordul, és elmegy. Mivel úgy határoztál, így szépen visszamész a kiinduló pontra, ahol bár valamivel több játékos lézeng elvétve, attól még ugyanolyan csendes a környék. A vállad bár kicsit zsibbad még, már nem fáj, így újult erővel vághatsz neki a kutatásnak, hátha találsz valami érdekeset. A környéken már semmi újat nem találtál, mint amikor első körbenézésedkor láttál, a boltokban sem volt túl sok változás. Bár egy-két küldetés adó NPC-t még találhattál, sajnos azonban ezek a tiednél több tapasztalatot, és nagyobb csapatot igényeltek. Úgy tűnik a város 3. szintje nem nyújt túl sok izgalmat.

// döntsd el mihez kezdesz Very Happy

//

by **Erizawa Hasumi** Csüt. Júl. 16, 2015 3:28 pm

Ahh.. Ez kellemetlen. Lehet finomabbnak kellett volna lennem. Bár mondjuk, már mindegy ha megbánom, valószínűleg soha többet nem fogom látni hármójukat. De ami még kellemetlenebb, hogy hirtelen nem tudok csinálni semmit. Fejlődnöm kell, de minden küldetéshez kevés vagyok egyedül. Szívesen alkotnék csapatot valakivel, de nem úgy tűnik hogy bárkinek is szüksége lenne rám. Ráadásul a harmadik szinten nem tudok csinálni semmit. Lehet le kellene mennem a másodikra? Ha jól tudom a harmadik szinten a legkevesebb a bűnözés, míg a másodikon már kicsit másabb a helyzet. De nem sok választásom maradt, úgyhogy lehet ez lesz... Igen... Elindulok a második szintre, hátha találok valamit. Ha más nem, megpróbálok egyedül megölni pár mobot, ezzel kicsit feljebb húzni magam szintben, így el tudnám fogadni a nehezebb küldetéseket is. Yosh, tehát ha a másodikon sem lesz semmi, legalább tudom mit fogok csinálni.

by Ajánlott tartalom

3. Szint

3. Szint

Re: 3. Szint

Re: 3. Szint

Re: 3. Szint

Re: 3. Szint

Re: 3. Szint

Re: 3. Szint

Re: 3. Szint

Re: 3. Szint

Re: 3. Szint

Re: 3. Szint

Re: 3. Szint